A budapesti jövedelmek a magyar átlag másfélszeres

Csütörtökön tette közzé az Eurostat az európai uniós tagállamok és régiók legfrissebb, de még így is csak 2021-es adatokon alapuló szegénységi/gazdagsági rangsorát az egy lakosra jutó nettó elsõdleges jövedelem alapján. Az adatokat nem euróban, hanem úgynevezett vásárlóerõ-egységben (PPS) számolták, ami az Eurostat módszertani megjegyzése szerint figyelembe veszi az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket, azaz egy vásárlóerõ-egységgel minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni, függetlenül a helyi árfolyam- és árkülönbségektõl.

A magyarországi régiók Észak-Magyarország kivételével 10 000 PPS feletti értéket produkáltak, ez nagyjából ugyanaz a kategória, mint a szlovák, nyugat-román és kelet-lengyel régióké. A Dél- és Észak-Alföldi régiók egy fõre jutó jövedelmi mutatói elmaradtak a legjobb eredményt elérõ romániai régióktól, sõt, a nyugat-romániai, többek között Arad és Temes megyét magába foglaló Vest régió 13 700-as értékénél csak Budapesten és Pest megyében volt magasabb az egy fõre jutó jövedelem.

Romániát ugyanakkor sokkal nagyobb szélsõségek jellemzik: három régiójuk is szegényebb, mint a legszegényebb magyarországi (Észak-Magyarország, 9800 PPS). A leggazdagabb térségük, Bukarest és a román fõváros körüli Ilfov megye viszont kiugróan gazdag - erre mindjárt visszatérek.

Ha a többi térségbeli rendszerváltó államot nézzük: a szlovák régiók a keleti Východné Slovensko kivételével a magyar átlag fölött teljesítettek, akár csak a lengyel régiók. Lengyelországnak egyetlen régiójában sem volt 12 000 alatt a PPS, míg nálunk háromban is, és a fõvároson kívül - amire szintén mindjárt visszatérek - öt régiójukban is 15 000 fölötti PPS-t mértek 2021-ben, míg nálunk egyben sem. Csehországgal nem is érdemes összevetni magunkat, egyetlen régiójuk volt, az egykori NDK-val határos Severozápad, ahol 15 000 alatt maradt a PPS, de az ottani 14 800-as egy fõre jutó jövedelem is magasabb, mint nálunk Budapesten kívül bármelyik régióban.