A jövõben az éves jogállamisági jelentésben külön

Ezt írta Michael McGrath a demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelõs biztosjelölt, aki szerint a jogbiztonságnak, a törvény elõtti egyenlõségnek, a korrupció elleni harcnak hatása van a befektetésekre, a versenyképességre és a munkahelyekre. A Népszava emlékeztet rá, amikor az Orbán-kormány adminisztratív vagy jogi eszközökkel bizonyos cégeket versenyelõnybe hozott, az uniós kritikák és független elemzõk már figyelmeztettek a belsõ piacot érintõ problémákra.

Az Európai Bizottság (EB), amely felelõs az uniós jog betartatásáért és a belsõ piac védelméért, egy-egy konkrét jogszabálynál már többször használta a jogosítványait. Korábban például a cementipart érintõ diszkriminatív szabályok miatt, legutóbb pedig a külföldi bolthálózatokat hátrányba hozó különadó esetében kezdeményezett úgynevezett kötelezettségszegési eljárást.

Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetemen mûködõ Európai Jogi és Kormányzati Központ nevû kutatóintézet versenyjoggal foglalkozó docense azt mondta: a magyar médiapiac átalakítása, például a KESMA létrehozása a belsõ piac és a versenyjog szempontjából is jelentõs. Bár Brüsszel egyes fúziókat, állami támogatásokat, kartellgyanúkat is ellenõrizhet, ám ezt sokszor elmulasztotta, pedig egy 2003-as rendelet még arra is lehetõséget adna, hogy magához vegyen olyan ügyeket, amiket a nemzeti versenyhatóság (Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal) nem kezelt megfelelõen. Ezzel az eszközzel még sosem élt az unió. Szerinte a magyar rendszert saját szemszögébõl jól végiggondolva építette föl Orbán Viktor, az nem értelmezhetõ úgy, ha csak az egyes intézkedéseket nézzük. "Ezt nem lehet, mint egy tortát fölszeletelni különbözõ versenyjogi vagy jogállamisági részekre". Ezért is üdvözlendõ Cseres Katalin szerint a jogállamiság jelentés kiterjesztése a közös piacra.

Arról már York Albrecht, a berlini Institut for Europäische Politik (IEP) intézet tudományos munkatársa beszélt, hogy az Orbán kormány stratégiai együttmûködései átláthatatlanok, az engedélyek kiadása, a hatósági vizsgálatok sokszor önkényesek, különösen, ha külföldi cégekrõl van szó. Fontos lenne, ha a jövõben a Bizottság elemezné, hogyan kerüli ki a kormány a felügyeleti szerveket, miként alkalmazzák miniszteri rendeletekkel és a nemzetstratégiai érdek nevében a különbözõ kivételeket. Szerinte a Magyarországon mûködõ cégek tartanak az esetleges retorzióktól és megfélemlítéstõl, ezért sokszor inkább nem is szólalnak fel nyilvánosan az esetleges diszkrimináció ellen.

Brüsszelben zárt ajtók mögött mutatták be egy tanulmányt döntéshozóknak, amelyet az Institut für Europäische Politik készített. A tanulmány szerint az Orbán-kormány szelektíven alkalmazza a versenyjogot a stratégiainak nyilvánított területeken, különadókkal helyez nyomást cégekre, hogy tulajdonrészük eladására bírja õket.

Az osztrák liberális EP-képviselõ, Helmut Brandstätter a Népszavának azt mondta, gyorsabbabbnak kell lennie Brüsszelnek, mert bár az árstop intézkedést például az uniós törvényekkel ellentétesnek ítélte a bíróság, mire az ítélet megszületett, a károkozás már megtörtént, az árstopot pedig ki is vezették. Ezért elvárná az Európai Bizottságtól, hogy az uniós szabályok megsértésének idõszerû következményei legyenek.