Az Európai Unió (EU) vezetésének téves migrációs p

Az Országgyûlés elnöke a tagállamok nemzeti parlamentjei európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak küldöttségei elõtt kiemelte: napjainkban a hazáját és Európát szeretõ és szolgáló minden felelõs európai politikusnak a legfontosabb feladata, hogy ezt a veszélyt elhárítsuk, hogy az Európai Uniót megõrizzük annak az érték- és érdekközösségnek, amelynek az alapítói létrehozták.

Kövér László, utalva a 2011-es magyar uniós elnökség idején rendezett találkozóra rámutatott, az elmúlt tizenhárom évben válságok sora zúdult Európára és a világra: illegális migráció, világjárvány és európai földön egy világháború veszélyével fenyegetõ regionális fegyveres konfliktus.

Ezek magukkal hozták annak veszélyét is, hogy az Európai Unió a béke, a demokrácia és a jólét tervébõl a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává válik - tette hozzá.

Kifejtette: a téves brüsszeli szankciós politika hatására a tavalyi évben az Európai Unió GDP-je 0,2 százalékkal emelkedett, míg az orosz GDP 3,6 százalékkal. Az unió vezetésének téves gazdaságpolitikája miatt az EU részesedése a világ GDP-jében évrõl évre csökken. Az EU-ban az elektromos áram ára 2-3-szor, a földgáz ára 4-5-ször nagyobb, mint az Egyesült Államokban. Ez az európai ipar súlyos versenyhátrányához vezet - összegzett.

Az Országgyûlés elnöke - aki tolmácsolta a hivatalos programra külföldre utazó Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét - hangsúlyozta: Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején vette át az elnökséget.

Rámutatott: a kontinensünket és az Európai Uniót komoly próbatétel elé állítja a szomszédságunkban zajló háború, az illegális migráció, a demográfiai folyamatok, a sérülékeny biztonsági helyzet, a nemzetközi ellátási láncok sebezhetõsége, a globális versenytársaktól való leszakadás, illetve a klímaváltozás hatásai és a természeti katasztrófák.

Bízunk abban, hogy a magyar elnökség alatt sikerül közelebb kerülni a megfelelõ közös válaszok megtalálásához e kihívásokra - fogalmazott.

Felidézte: december 1-jén lesz 15 éve, hogy hatályba lépett a Lisszaboni Szerzõdés. A szerzõdés által bevezetett reformok közül kiemelte a nemzeti parlamentek szerepének megerõsítését az európai uniós döntéshozatali folyamatokban. Értékelése szerint ez nem ért célt, elsõsorban a bizottság illegitim, a tagállami hatásköröket elvonni akaró politikája miatt.

Kitért arra is, hogy a Minority Safe Pack, az "Egymillió aláírás Európa sokszínûségéért" elnevezésû érvényes, és az Európai Parlament által is támogatott polgári kezdeményezés kapcsán az Európai Bizottság a felvetett és részletesen kidolgozott intézkedések egyikében sem tartotta szükségesnek jogalkotási javaslat elõterjesztését, Annak ellenére, hogy több mint 40 millió, nemzeti kisebbségi élethelyzetben lévõ európai ember - nem utolsósorban európai választópolgár és adófizetõ - jogegyenlõségi igényérõl van szó.

Kövér László reményét fejezte ki, hogy az újonnan felálló Európai Bizottság hozzáállása változni fog a jövõben, és hatásköreit nem önkényesen, hanem az uniós szerzõdésekkel összhangban gyakorolja majd, "bár erre semmi jel sem utal"- jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy a demográfiai változások mélyreható hatással vannak nemcsak az EU gazdaságára, jóléti rendszereire, gyarapodására, ellenállóképességére és versenyképességére, hanem összességében az európai civilizáció fennmaradásának hosszú távú esélyeire is.

Rámutatott: a demográfiai kérdések kezelése alapvetõen tagállami hatáskörbe tartozik, azonban az EU népessége csökkenésének és folyamatos elöregedésének megállítása érdekében uniós szinten is foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel. A megoldást nem a migráció ösztönzése jelenti, hanem az európai családok gyermekvállalási szándékának a támogatása - hangsúlyozta.

Kitért arra is: Magyarország kiemelt figyelmet fordít a határvédelemre, az illegális migráció megfékezésére és a belsõ biztonság növelésére, ami hozzájárul az EU egészének stabilitásához.

Kijelentette: a biztonság és a stabilitás szempontjából nem lehet megfeledkezni az EU bõvítésérõl sem. Hangsúlyozta, most már érdemi elõrelépésre van szükség, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal következetes és kettõs mérce nélküli megközelítést kell alkalmazni. Meggyõzõdésük, hogy a Nyugat-Balkánon nem lehet tovább várni, a tárgyalásokon elõl járó országokat, így különösen Szerbiát és Montenegrót mielõbb fel kell venni a tagok közé - jelentette ki.

Szólt arról is, hogy Magyarország az erõs nemzetállamok együttmûködésén alapuló erõs Európai Uniót tartja a jövõben is követendõ célnak. Ez azonban egyáltalán nem ellentétes azzal, hogy a közös európai kihívásokra közös válaszokat találjanak, ezekhez azonban csak nyílt, õszinte, demokratikus vitákon keresztül lehet eljutni, nem az eltérõ véleményt képviselõk megbélyegzése és kirekesztése révén - vélte.

Az Országgyûlés elnöke Robert Schuman kereszténydemokrata politikust idézte: "Európa a kiteljesedést hozta meg az emberiség számára. Neki kell hát új utat mutatnia, a mások leigázására irányuló törekvések helyett a kultúrák sokféleségének elismerése révén, mely kultúrák minden egyes képviselõje kölcsönös tisztelettel viseltetik a többiek iránt."

Magyarország ezt a tiszteletet tanúsítja mindenki felé, és várja el mindenki részérõl - mondta.