Elindult az Év Fája 2025 szavazás, amelynek három

A közlemény szerint az egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját, a szavazás célja az adott õshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt.

Hozzátették, hogy 2024-ben a címet a szavazatok alapján az európai vagy közönséges bükk, a Fagus sylvatica nyerte.

Idén október 29-tõl november 20-ig lehet szavazni az Év fája tematikus honlapon a jelöltekre, ahol figyelemmel kísérhetõ a szavazás állása is.

A jelöltekrõl azt közölték, hogy a kecskefûz (Salix caprea) fatermetû egyedei ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették.

"Egyetlen fûzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az Alföldön kimondottan ritka. A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja. A füzekhez igen sok olyan rovarfaj kötõdik, ami nem él meg más növényeken, ezért nagyon fontos szerepe van az életközösségekben"- ismertették.

A korai juhar (Acer platanoides) a hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás elõtti, korai virágzása árulja el jelenlétét; alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó lombszint nélküli, természetszerû állományokba. Számos fajtáját alkalmazzák a kertészek.

A rezgõ nyár (Populus tremula) hegy- és dombvidékeink jellemzõ pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újra erdõsülésében.

A rezgõ nevet onnan kapta, hogy a legkisebb szélmozgás hatására levelei lazán elkezdenek "rezegni", innen a szólás "reszket, mint a nyárfalevél". "Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét, számos faj kötõdik hozzá" - írták a közleményben.