Ritka papagájfaj egyedei keltek ki a Nyíregyházi Á

Magyarországi állatkertben most elõször kelt ki kis katonaara. A szülõk az Európai Törzskönyvi Program keretében 2008-ban érkeztek Hollandiából és Franciaországból, és az ivarérettség elérése után rakták le elsõ fészekaljukat - mondta Petró Zsuzsa, a nyíregyháza-sóstógyógyfürdõi állatpark szóvivõje a madarak sajtóbemutatóján pénteken az MTI-nek. A fiókák jelenleg nyolchetesek, testükön most kezdett kipattanni tolltokjaikból a fajra jellemzõ színezetû toll. A fiókák neme egyenlõre ismeretlen, ivarukat féléves korukban fogják tollazatuk DNS vizsgálata alapján megállapítani a park szakemberei. A nyíregyházi egyedek nemrég lettek tenyészérettek: mivel a madarak folyamatosan együtt mozogtak, egymást etették és tollászkodtak, a gondozók már korábban sejtették, hogy hamarosan elérkezik a papagájnász ideje. A szakemberek ezért termetes költõodút helyeztek be röpdéjükbe, amely nem sokáig állt üresen, a tojó két tojást is lerakott, a belõlük kikelt mindkét fióka életerõs és egészséges - hangsúlyozta a szóvivõ. Petró Zsuzsa hozzátette: a szaporulat azért is örvendetes, mivel különösebb beavatkozás nélkül cseperednek az apróságok. A szülõpár gondoskodóan neveli és védelmezi a kis madarakat, sõt, még egy kékhátú ara fiókát is örökbe fogadtak, akit nem nevelt az anyja.

Etetésükrõl szólva a szóvivõ megjegyezte, az ara családnak ilyenkor jóval több táplálékot juttatnak a gondozók, a változatos menü olajos magvakból és trópusi gyümölcsökbõl áll. A kis katonaara kifejlett egyedei hetven centiméter hosszúak, alapszínük a sárga és a zöld, szárnyuk sötétkék; a többi arafajtól eltérõen színezete jelentõs része zöld, csupán a homlokán visel piros "sapkát". A faj Dél-Amerika trópusi erdõségeinek lakója, élõhelyén tollazata kiválóan alkalmassá teszi a fák lombozatában történõ elrejtõzésre. Meglehetõsen félénk természetû, a természetben is párban vagy kisebb csapatokban él. A kis katonaarák monogámok, egy életre választanak maguknak párt. A kis katonaara az egyik legritkább arafaj, mivel fogságban nehezen szaporodik, a vadorzók a természetes élõhelyükrõl fogják be a madarakat. Többek között ezért, valamint élõhelyük drasztikus csökkenése miatt a szigorúan védett kategóriába tartozik.