Több mint száz mûalkotással, valamint archív fotók

A Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi tárlat közönsége a festõ fõ mûvei mellett a kevésbé ismert, ritkán vagy itthon eddig még sosem látott alkotásaival is találkozhat - tájékoztattak a szervezõk a kiállítás hétfõi sajtóbemutatóján.

Baán László, a Szépmûvészeti Múzeum fõigazgatója a rendezvényen kiemelte: a mintegy száz mûvel az eddigi legátfogóbb Munkácsy-tárlatot hozták létre, amelyben elõször jelenik meg néhány nemzetközi párhuzam is. Kitért arra is, hogy az alkotások közül több még soha nem járt Magyarországon.

"Munkácsy Mihály kétségtelenül a 19. századi magyar mûvészet legismertebb alkotója. Fordulatos életútját számos regényben is megörökítették, és az õt körülölelõ legenda, a Munkácsy-mítosz már több mint száz éve szerves részét képezi a magyar kultúrának. Mi mégis arra törekedtünk, hogy vele kapcsolatban újat mondjunk, újat mutassunk be"- hangsúlyozta a kiállítás kurátora, Krasznai Réka mûvészettörténész, a Szépmûvészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria fõmuzeológusa.

Hozzáfûzte: nincs még egy olyan magyar festõ, aki olyan magasságokig és olyan hírnévig és sikerig vitte volna, mint Munkácsy. A Párizsban élõ mûvész elsõsorban a Krisztus-trilógiával vált nemzetközileg ismertté, de hírnevéhez hozzájárultak a tehetõs nagypolgárság világát megjelenítõ szalonzsánerei is. Már életében valóságos kultusznak örvendett Magyarországon, halálakor a közvélemény a 19. század egyik legnagyobb magyar mûvészeként gyászolta. Ezt a páratlan életutat igyekeztek bemutatni, lépésrõl lépésre tárva a látogatók elé a sikerig vezetõ utat.

Krasznai Réka elmondta, hogy a kiállítás hat nagy tematikus egységbõl épül fel. Az elsõ egység címe: Egy legenda születése - Az elsõ sikerek. A szekció az Ásító inastól Munkácsy realista fõmûvein (Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rõzsehordó nõ, Köpülõ asszony) keresztül a korszakváltó és egy új mûvészi hitvallást hirdetõ Mûteremben címû festményig mutatja be Munkácsy mûvészetének alakulását. A Mûteremben címû festmény mellett kis mûteremsarok idézi meg a mester egykori mûtermét, a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt mûvészkellékek és kultusztárgyak segítségével - hívta fel a figyelmet.

A második egység A századvég Párizsában: út az európai elitig címet kapta. Itt tekinthetõ meg egyebek között Munkácsy párizsi sikertörténetének mérföldköve, az 1878-as párizsi világkiállításon tiszteleti nagy aranyéremmel díjazott Milton címû alkotás, illetve a Magyarországon most elõször bemutatkozó Pávák címû festmény - hívta fel a figyelmet a kurátor.

A harmadik szekció a "Kolosszálképek festõje": A világhírû Munkácsy címet kapta. Ennek az egységnek a középpontjába a mester óriásképei - köztük a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás címû alkotás és a bécsi Szépmûvészeti Múzeum mennyezetképe áll. Krasznai Réka felhívta a figyelmet arra, hogy az 1880-as években Európa-szerte és az Egyesült Államokban is bemutatott, több mint kétmillió látogatót vonzó Krisztus-képeknek köszönhetõ, hogy Munkácsy a szó szoros értelmében világhírû festõvé vált.

A negyedik, Az alkotás szabadsága. Munkácsy tájképei címet viselõ szekció azt a mûfajt mutatja be, amelyben a festõ leginkább mentesülhetett az elvárások és a mûfaji kötöttségek béklyói alól, és amelyben a legszabadabban alkotva létrehozta a 19. századi magyar tájképfestészet olyan fõ mûveit, mint a Poros út elsõ és második változata, vagy a Fasor címû festménye - hívta fel a figyelmet a kurátor.

Az ötödik tematikai egység (Divatos, drága, festõi: szalonképek és a Munkácsy-márka) a 19. század végi párizsi szalonok világába enged bepillantást az életmû máig legnépszerûbb képtípusának, az úgynevezett szalonképeknek zömében magángyûjteményekbõl kölcsönzött darabjain keresztül. Krasznai Réka kurátor egyebek között a Magyarországon elõször látható Pamlagon ülõ nõ címû alkotásra is felhívta a figyelmet.

A tárlat záró egysége A Munkácsy-kultusz címet kapta. A terem a Munkácsy-életmûvet és a festõ személyét már életében körülölelõ kultusz történetébe enged bepillantást. A mesterrõl készült festmények, szobrok és grafikai portrék mellett itt látható a Munkácsy ikonikus voltát alátámasztó Vihar a pusztán címû alkotás, illetve annak Csontváry által készített parafrázisa is - hívta fel a figyelmet a kurátor.

A kiállítás 2025. március 30-ig tekinthetõ meg a Szépmûvészeti Múzeumban.