A csendes-óceáni El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO)

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat csütörtökön számolt be a kutatók eredményeirõl. Közleményük szerint Magyarországon már a nyolcvanas évek óta kísérleteznek villámok által keltett nagyon alacsony frekvenciás természetes rádiózaj észlelésével. 1993 óta egy gömbantennával detektálják az elektromos térben kialakuló úgynevezett Schumann-rezonanciákat.

"A mérés még ma is üzemel a Nagycenkhez közeli Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely a világ egyik leghosszabb ilyen adatsorával rendelkezõ intézet lehet"- magyarázza a közleményben Sátori Gabriella, a HUN-REN FI professzor emeritusa, a cikk elsõ szerzõje.

A kutatók publikációjukban a villámtevékenység eloszlásának változását vizsgálták ezzel az adatsorral. Bemutatták, hogy a Schumann-rezonanciák (SR) frekvenciáinak napi és éves idõskálákon bekövetkezõ változásai hogyan tükrözik a globális villámtevékenység átrendezõdéseit.

A kutatásból az is kiderült, bizonyos esetekben a SR frekvenciák távoli földrészeken (például Dél-Amerikában) kialakuló több száz kilométer kiterjedésû zivatarláncok mozgására is érzékenyen reagálnak.

Mint írták, a földfelszín és a Földet körülölelõ sûrû plazmaréteg (az ionoszféra) egy globális méretû üreget alkot, amelyben a villámok által kisugárzott elektromágneses hullámok bizonyos frekvenciákon kierõsödnek. Ezt a jelenséget hívják elsõ leírójáról Schumann-rezonanciának.

"Lassan 10 éve foglalkozom ezzel a területtel, de még ma is napról napra lenyûgöz, hogy egy magyarországi méréssel képesek vagyunk akár több ezer kilométerre található zivatarokban vizsgálni a villámtevékenységet" - idézi a közlemény Bozóki Tamást, a cikk második szerzõjét.

"Nagyon sok dolgot tudunk már a Föld villámtevékenységérõl, de még ma is számtalan nyitott kérdés vár megválaszolásra, hiszen a villámtevékenység folyamatosan változik a klímaváltozással összefüggésben. Nem véletlen, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég alapvetõ klímajellemzõnek minõsítette a villámokat, melyek fontos információt szolgáltathatnak a légkör folyamatosan változó állapotáról" - teszi hozzá a kutató.

"A cikk talán legérdekesebb eredménye, hogy egy, a Csendes-óceán trópusi régiójában végbemenõ zonális jelenség, az El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) világszerte befolyásolja a villámtevékenységet" - emelte ki Sátori Gabriella.

Bár már a kilencvenes évek végén kimutatták, hogy a globális zivatartevékenység észak-déli irányban is mozog az ENSO idõskálán, akkor még nem értették ennek a megfigyelésnek a meteorológiai hátterét. Mára azonban sikerült megfejteniük.

"Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felgyülemlõ hõ az azt követõ idõszakban szétterjed, kissé megnövelve a felszíni hõmérsékletet közepes szélességeken is, elsõsorban a Föld északi féltekéjén. Miután a villámtevékenység érzékenyen reagál a felszíni hõmérséklet változásaira, ez a kis növekedés a felszíni hõmérsékletben igen jelentõs növekedést eredményezett a villámok számában a vizsgált esetekben" - tette hozzá a HUN-REN FI kutatója.

A szakemberek következõ lépésként azt tervezik, hogy részletesebben vizsgálják meg hazánk elmúlt 30 évének villámtevékenységét, hogy feltárhassák a csendes-óceáni jelenség lehetséges hatását. Az eredmények ismeretében jobban fel lehet készülni a jelentõs gazdasági károkat okozó zivatarokra (például szupercellákra) - írták a közleményben.

A vizsgálat eredményeirõl az Atmospheres címû folyóiratában számoltak be a kutatók.