A miniszterelnök lánya egy rádióinterjúban mutatta be a semmitmondás habosításának művészetét, miközben üdvözölte a reptér felvásárlását.

"Mindig olyan érdekes így decemberben az év végéről beszélni, hiszen azt gondolom, nem én vagyok az egyetlen anyuka, akinek az évszámítás, az szeptembertől júniusig vagy következő év szeptemberéig tart, úgyhogy ilyenkor mindig egy kicsit újra kell gondolnom, hogy hogy is van ez az időszámítás" - kezdte a Trend FM műsorában rádióinterjúját Orbán Ráhel, vagyis Orbán Viktor lánya, akit a műsorban a BDPST Koncept alapítójaként mutattak be.

A félórás interjú leginkább a turizmusról, illetve a férjével, Tiborcz Istvánnal közös BDPST Group fantasztikus teljesítményeiről szólt, és arról, hogy Orbán Ráhel minél többször mondhassa ki azt, hogy "egyébként" és "desztináció".Elmondta, hogy nemrég hallgatott végig egy előadást, ami szerint a turizmusban "a nagy áttörlés ´26-ban, ´27-ben fog érkezni", majd a miniszterelnök lánya egy iszonytató hosszú gondolatmenettel folytatta, aminek a végén üdvözölte, hogy az állam megvette a ferihegyi repteret."Európába´ is talán nyilván vannak olyan zászlóshajók, olyan országok, olyan desztinációk, amiket előszeretettel keresnek fel a tengerentúli utazók, ilyen nyilván Olaszország vagy Franciaország, de érdekes volt az előadásban látni, hogy ezeknek a desztinációknak az idegenforgalma is stagnál. Az kiderült ebből az előadásból, hogy mi itt a régióban egyébként nagyon jó pozícióban vagyunk. A fejlődő desztinációk térképén - és itt most a számok alapján beszélek - mindenképpen ott van, az üzleti turizmus térképe még halványan ábrázolja csak Budapestet, ott még szeretnénk, ha sokkal erőteljesebben jelen lehetnénk, ennek nyilván vannak még feltételei, de ha turisztikailag kell, vagy idegenforgalmilag kell értékelni a ´24-es évet, akkor én azt gondolom, hogy ami mellett ne menjünk el, az a reptér visszavásárlása, aminek egyébként nyilvánvalóan nem holnap vagy holnapután fogjuk látni az előnyeit, hanem ahogy említettem, úgy ´26-ban, ´27-ben lehet szerintem már érezni az áttörést."

Ezután megfejtette a nagy nyári reptéri járatkéséseket és kimaradásokat is: "Amikor arról hallunk egész nyáron, hogy repülőgépek késnek, és emberek ragadnak ott különböző reptereken, akkor az nem feltétlenül azért van, mert túl sokan repülnek, vagy soha ennyien még nem repültek volna, hanem egyszerűen volt jó néhány olyan év, amikor mondjuk egy repülőtér be volt zárva, és nagyon sok ott dolgozó embernek új munkát kellett keresnie, és most még nyögjük azokat az éveket, amikor ezt a munkaerőt pótolni kell."

Megtudhattuk azt is, hogy a BDPST Group számára "a 2024-es év volt az egyik legsűrűbb, legmozgalmasabb, legizgalmasabb, legnagyobb feladatokat elénk táró vagy legnagyobb kihívásokat hozó év". Orbán Ráhel úgy fogalmazott, "az izgalomnak azt a fajta részét hozta el nekünk, ami nem az idegeskedésről, hanem inkább a boldogságról szól, amikor a kisgyerekek, ahogy most így decemberben is várják, hogy már kinyithassák az ajándékot, egy kicsit úgy éreztük mi, hogy itt vannak azok a házak, éttermek, amiken dolgozunk évek óta, és most végre kinyithatjuk a kapuit".

Szóba került természetesen a hozzájuk tartozó Gellért szálló is, ami a szupergazdag ázsiaiakat célozza majd. Miután elmondta, hogy a Gellértben már "hivatalosan is előkerültek a kalapácsok", a kérdésre, hogy miket tartanak meg az eredeti állapotából, azt válaszolta: "Szerintem mi mindenhez ragaszkodunk, minden pozitív dologhoz ragaszkodunk."

De azt is megtudhattuk, hogy "nyilván fognak kialakításra kerülni olyan szállodai szobák vagy lakosztályok, amelyek egyébként nem voltak anno, amikor épült, viszont a mai világban van rá igény, ilyenek például az úgynevezett entertainment suite-ek, tehát azok a lakosztályok, amiket már nem feltétlenül lakhatásra alakítunk ki, hanem rendezvényeknek a megtartására vagy lebonyolítására".

A mesterséges intelligenciáról is beszélt, azt mondta, "óriási a zaj", mert "rengeteg desztináció van rengeteg szálláshellyel, rengeteg étteremmel, rengeteg bárral, rengeteg élménnyel, rengeteg szolgáltatással", és szerinte nehéz kiszűrni, hogy ezek jók vagy rosszak, de ebben segít szerinte az AI.

"De az AI mellett egy sokkal kedvesebb szerintem arról beszélgetni, hogy maga a longevity, tehát az egészséges életmódnak a fontossága, az az embereknek az életében egy előkelőbb helyre került ma már, vagy egyre jobban fontosabbá válik mindenki számára, és ezért az idegenforgalom is választ ad egyébként az igényekre" - mondta szó szerint Orbán Ráhel, aki szerint "Magyarországon sokat beszélgetünk a wellnessről, hiszen itt vagyunk a Kárpát-medencében, és mindannyian tudjuk, hogy nagyon szerencsések vagyunk abban a tekintetben, hogy nagyon jó a vízellátottsága az országnak".

Itt sikerült kicsit reklámozni az egyik sárvári szállodájukat, "aminek már teljesen a longevity koncepciója van, tehát a vendégeknek is az a kínálatunk, hogy ha eljönnek egyébként a három-négy-öt napra, akár hetekre, akkor ott egy olyan életmódváltozást eszközölhetnek, amit később hazavihetnek, bevihetik a mindennapjaikba, amelyek az ő életminőségüket változtatja meg, és törekednek arra, hogy nemcsak tovább éljenek, de tovább jól éljenek".

A kérdésre, hogy a szélesebb közönséghez - magyarul a csóróbbakhoz - ez hogyan juthat el, Orbán Ráhel elmagyarázta, hogy szerinte "a longevitynek része lehet egy jógatáboros elvonulás, ahova lényegében a matracon és a csenden kívül sok mindenre nincs feltétlenül szükség". Sőt, szerinte "a longevityt az teszi érdekessé, hogy az ember otthon is csinálhatja, a négy fal között", és "lehet digitális eszközökön masterclassokat követni", ahhoz, hogy az ember egyébként ezt a longevityt beépítse a mindennapjában".

Ezután beszélt Dr. David A. Sinclair Meddig élünk című könyvéről, miszerint az író megemlíti benne a magyar nagymamáját és annak "magyar virtusát", Orbán Ráhel pedig ezért is gondolja, "hogy talán mi, magyarok rendelkezünk olyan ősi képességekkel, ami a longevity alapját képezheti". Sőt, úgy fogalmazott: "Kicsit azt érzem, hogy a mi gyökereink, a mi magyar gyökereink hordozzák magukban azt a törekvést, hogy jól éljünk." Szerinte "ha végiggondoljuk, hogy régen hogy éltek az emberek, akkor talán visszatalálunk az életminőségnek a titkához is".

A férjéhez tartozó Gránit Bank is szóba került, amikor elmagyarázta, hogy szerinte olyan jó volt a munkafolyamat a BDPST Konceptnél, hogy úgy döntöttek, "ne csak a BDPST csoportnak a szállodáival foglalkozzon az ügynökség, hanem kezdjünk el a piaci, pénzügyi területeken is részt venni, marketing és kommunikációs feladatokban. Így került hozzánk a Gránit Bank teljes újrabrandelése".