Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okai

A kutatások szerint, melyek eredményeirõl a Science Translational Medicine és a Nature Microbiology tudományos folyóiratokban számoltak be, a legveszélyesebb kórházi fertõzéseket okozó baktériumok képesek ellenállóvá válni olyan új antibiotikumok ellen, amik még nem kerültek piacra. Emiatt ezek a fontos gyógyszerek azelõtt elveszíthetik a hatékonyságukat, hogy széles körû használatuk megkezdõdne.

Pál Csaba, akadémikus, a kutatások vezetõje kifejtette, az új antibiotikumokat a fejlesztõk gyakran úgy hirdetik, hogy nem alakul ki ellenük rezisztencia. Azonban ezt az állítást a rezisztencia-mentességrõl ritkán támasztják alá meggyõzõ adatok.

A szakember felhívta arra a figyelmet, hogy az antibiotikum-fejlesztés általában arra irányul, hogy az adott szer minél több baktériumra hasson, azaz minél szélesebb legyen a spektruma. Való igaz, hogy sok új antibiotikum hatékonyabb ebbõl a szempontból az elõdeinél, de ez egyáltalán nem garancia arra, hogy sokáig hatásos is marad a klinikumban.

A két tanulmány összesen 18 új antibiotikummal kapcsolatos vizsgálatot mutat be. Az eredmények szerint szinte minden tesztelt antibiotikum ellen gyorsan kialakult a rezisztencia, megcáfolva a korábbi ígéreteket. Ráadásul a rezisztenciáért felelõs mechanizmusok jelentõs része már kimutatható klinikai izolátumokban, még mielõtt ezen baktériumok találkoztak volna az új szerekkel. Ennek két valószínû oka lehet: az egyik a meglévõ antibiotikumok túlzott használata, a másik pedig az a tény, hogy az új antibiotikumok gyakran nem is annyira "újak", mivel az elõdeikhez hasonló elven mûködnek. Ez komoly veszélyforrást jelent, mivel így a legújabb antibiotikum jelöltek is hatástalanná válhatnak röviddel azután, hogy forgalomba kerülnek.

A kutatók szerint gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben. A felelõs cégeknek a fejlesztési folyamat kezdetétõl be kellene építeni a lehetséges rezisztencia mechanizmusok átfogó vizsgálatát. Ezáltal csökkenhet a rezisztencia kialakulásának kockázata. Ez nem csak tudományos, hanem gazdasági szempontból is elõnyös. Jelenleg ugyanis az antibiotikum-fejlesztések nagy része veszteséges, részben pont a rezisztencia korai felbukkanása miatt.

Daruka Lejla, a tanulmányok egyik elsõ szerzõje hangsúlyozta ugyanakkor, hogy néhány új antibiotikum ígéretes a jövõre nézve. Ezekre lassabban alakul ki a rezisztencia, vagy csak bizonyos baktériumfajok képesek alkalmazkodni hozzájuk. A következõ fontos feladat minél jobban megérteni ezen ígéretes antibiotikumok közös jellemzõit.

Az új kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy az új antibiotikumok fejlesztésénél az innovatív megközelítéseket kellene elõtérbe helyezni, beleértve az új célpontok kiaknázását, illetve a már meglévõk elõnyös kombinálását. Emellett kiemelt fontosságú a már forgalomban lévõ antibiotikumok felelõs használata. Így a rezisztencia mechanizmusok terjedése lassítható, és ezáltal megõrizhetõ az új szerek hatékonysága.