Néhány éve még nem is létezett, ma pedig már a min

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az AI befolyásolja mindennapjainkat, de eddig nem létezett ezzel kapcsolatban semmiféle szabályozás. Ám február elejétõl Európa-szerte kötelezõ minden AI-t használó cégnek közzétenni, hogy milyen kockázatot jelent ez ügyfeleinek, ha pedig tiltott célra használta, köteles megszüntetni.

Február 2-én lép életbe az Artificial Intelligence Act (AI Act), az EU elsõ rendelete a mesterséges intelligenciáról (AI/MI). A szabályozás mindenkit érint, de leginkább a mindennapi életben, vásárlóként, fogyasztóként, ügyfélként láthatjuk hasznát. A jogszabály minden szervezetre és vállalatra vonatkozik, amely MI-t fejleszt, értékesít vagy használ az Európai Unió területén, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy azon kívül mûködik Ma már egyre több szervezet - leginkább technológiai, egészségügyi, biztonságtechnikai cég, pénzintézet, szolgáltató, startup, kormányzati intézmény - egyszerûsíti mûködését és gyorsítja fel folyamatait mesterséges intelligencia vagy chatbot használatával. Az automatizáció és a digitalizáció miatt Magyarországon is egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia alkalmazása.

Elõny a cégeknél az AI

A vállalkozások számára jelentõs költség-és idõmegtakarítást eredményez az AI használata.Adatvezérelt döntéshozatallal nõhet a hatékonyság és a termelékenység, személyre szabott lehetõségeket tudnak kínálni, innovatívabb szolgáltatásokat, termékeket fejleszthetnek. A mesterséges intelligencia képes gyorsan felismerni biztonsági fenyegetéseket, például kibertámadásokat, eredményesebb banki csalásfelismerõ rendszereket, videómegfigyelõ rendszereket lehet mûködtetni a segítségével.

Segítség, vagy a magánéletbe való befurakodás a MI használata?

A talán misztikusnak tûnõ alkalmazások köznapi szituációkban is mûködhetnek: például bolthálózatok kamerákat okosíthatnak fel és akár arcfelismerés, vagy a vásárlók boltban megtett útja alapján alakíthatják a marketingjüket. Extrém esetben lehetséges, hogy ezek alapján tudják, mikor vett a vevõ utoljára intim higiéniai terméket és elõrejelzik, mikor kell neki újra vásárolnia.

Az AI az élet számos más területén is megjelenhet, új kockázatokat és problémákat, de lehetõséget is teremtve. Az egészségügyben segítheti a diagnosztikát, betegségek korai felismerésében, személyre szabott kezelési tervek meghatározásában alkalmazható. Az oktatásban, elektronikus tanulási felületeken a tanuló teljesítménye, tudása alapján egyéni elõrehaladási, fejlõdési lehetõséget kínálhat. Segíthet a munkaerõ-kiválasztásban, a dolgozók hatékonyságának mérésében, ám kockázatot jelent a diszkrimináció vagy igazságtalan döntéshozatal és veszélyt hordozhatnak az adatvédelmi visszaélések. Sokszor elõfordul a fekete doboz-hatás, azaz, hogy átláthatatlan a mûködés, nem érthetõ, hogyan és miért hozott meg egy döntést egy MI rendszer és az milyen hatással van az érintettekre.

A cél az, hogy úgy használják a cégek az AI-t, hogy az ne sértse senki magánéletét

Az AI Act célja nem a teljes tiltás, hanem az, hogy a MI rendszerek biztonságosak legyenek, minden fejlesztõ és mûködtetõ felelõsen alkalmazza a mesterséges intelligenciát, biztosított legyen az alapvetõ jogok védelme, a magánélethez és a méltányos bánásmódhoz való jog. A vállalkozásokat is védi, mivel az egységes szabályozási keret csökkenti a nemzetközi versenybõl adódó káoszt és támogatja a tisztességes versenyt.

2Meg kell vizsgálni mindenkinek, aki AI alkalmazást használ, hogy ennek milyen kockázati besorolása van: tiltott, magas, közepes vagy alacsony. Az AI ACT hatályba lépésekor meg kell szüntetni a tiltott tevékenységeket és ezeket megfelelõen dokumentálni is kell az elszámoltathatóság jegyében" - hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosás elleni szakjogász. Kiemelte: az AI Act célja, hogy biztonságos, átlátható és emberközpontú mesterséges intelligencia alkalmazásokat hozzanak létre, miközben az MI elõsegíti az innovációt.

4 szint alacsony kockázattól a tiltottig

Az AI Act kockázati szintek alapján osztályozza az MI-rendszereket.

Elfogadhatatlan kockázatú rendszerek - ezeket betiltják.Tiltott az emberek manipulálása vagy a tömeges megfigyelés, tudatalatti befolyásolás, megtévesztõ technikák alkalmazása, munkahelyeken és oktatási intézményekben érzelemfelismerõ funkcióval bíró rendszerek léte és olyan alkalmazások, melyek személyek vagy csoportok sebezhetõségét használják ki. A jogszabály megakadályozza például, hogy MI alapú hitelminõsítõ rendszer indokolatlanul elutasítson valakit, vagy hogy arcfelismerõ technológia sértse a magánéletét.

Magas kockázatú rendszerek - szigorú szabályozás alá esnek.

Ezek többek között az egészségügyi diagnosztikai MI-k és önvezetõ autók rendszerei.

Korlátozott kockázatú rendszerek - átláthatósági követelmények vonatkoznak rájuk: ilyenek például a chatbotok.

Minimális kockázatú rendszerek - ezek szabadon használhatók. Ide sorolhatóak például a játékok vagy egyszerû MI-eszközök.

Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban?

A szabályozásból kitûnik, hogy fontos eleme a vásárlók, fogyasztók védelme, de még nincs konkrét iránymutatás, hogy honnan tudhatjuk, hogy a szolgáltató tevékenységére milyen kockázati besorolás vonatkozik. A cégeknek segítség is rendelkezésére is áll, hogy megfeleljenek az összetett szabályozásnak.

"A módszertant és a tájékoztatás módját nekünk kell kidolgozni és ismertté tenni. A minõsítést a cégeknek kockázatértékelési szempontrendszer alapján kell meghatározni. Magas kockázat esetén a tájékoztatáson kívül szükséges a hatásvizsgálat, kell lennie az MI-szabályzatnak, valamint szükségessé válhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bevonása is. A fogyasztóknak pedig lehetõséget kell biztosítani arra, hogy az automatikus döntéshozatal ellen tiltakozhassanak" - részletezte Dr. Tóth Judit Lenke.