A magyar bankszektor az elmúlt években határozott léptekkel haladt a digitalizáció útján.

2025-re az online hitelfelvétel minden eddiginél gyorsabbá és kényelmesebbé vált, különösen a személyi kölcsönök területén. Az ügyfelek egyre nagyobb része intézi már hitelügyeit teljesen elektronikusan. Az alábbi összefoglalóból kiderül, mely bankok járnak élen az online hitelezésben, milyen friss innovációk jelentek meg az elmúlt időszakban, mennyire biztonságos mindez és mit jeleznek a folyamatról az ügyfélélmény-beszámolók.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentése szerint 2024-ben jelentősen javult a magyar bankok digitális fejlettsége. A pénzügyi szolgáltatások egyre nagyobb hányada zajlik online, és ez a tendencia már nem csak a fintech startupoknál jelentkezik, hanem a hagyományos bankoknál is. Míg néhány éve még inkább kuriózumnak számított a 100%-ban online hitelfelvétel, 2024–2025-re a legtöbb bank kínál ilyen lehetőséget, legalább a személyi kölcsönöknél. 2023 utolsó negyedévében a lakossági hitelek 18%-át folyósították teljesen online, 2024 első felére ez az arány 32%-ra ugrott. A növekedés motorja a személyi hitelek online igénylése. Az online folyósítás részaránya pedig fél év alatt 29%-ról 41%-ra emelkedett.

Hat év alatt megduplázódott a hazai fintech cégek száma is, 2024-re több mint 200 ilyen vállalkozás működött Magyarországon. A digitális fizetési megoldások és a hitelezési szolgáltatások számítanak a szektor legígéretesebb területeinek.

„Nemzetközi szinten is komoly verseny zajlik. Sorra jelennek meg az úgynevezett neobankok, amelyeknek sokszor már fizikai fiókhálózatuk sincs. A magyar bankrendszer fejlődése is egyértelmű ezen a területen.” – hangsúlyozza Csongrádi Richárd, a Banknavigator.hu pénzügyi szakértője.

Az MNB is ösztönzi ezt a folyamatot: a jegybank 2021 őszén elindított Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel programjának egyik feltétele volt, hogy a terméket teljes egészében online is lehessen igényelni. „Emellett a pandémia is felgyorsította a változásokat: a COVID-járvány alatt vált igazán versenyelőnnyé a távoli ügyintézés, és sok ügyfél a járvány lecsengése után is az online csatornáknál maradt” – tette hozzá a szakértő.

Az online hitelezés térnyerésével nem nőttek a kockázatok

Sokan felteszik a kérdést: „Mennyire bízhatok meg egy teljesen online hitelfelvételben? Nem kockázatos ez?” A tapasztalat és a szakmai visszajelzések azt mutatják, hogy a megfelelő óvintézkedésekkel az online hitel ugyanúgy biztonságos, mint a hagyományos. A bankok nagy hangsúlyt fektetnek az adatvédelemre és az ügyfélazonosítás hitelességére.

„Ma már jogszabály garantálja, hogy egy elektronikus úton kötött hitelszerződés ugyanúgy érvényes legyen, mintha a bankfiókban, papíron írták volna alá. A távazonosítást és távszerződést a 2017-es azonosítási törvény, valamint az MNB rendeletei teszik lehetővé. Fontos kiemelni, hogy az online hitelfelvételnél is megilleti az ügyfelet a 14 napos elállási jog, ha fogyasztói kölcsönről van szó. Vagyis, ha meggondolja magát, a szerződéskötéstől számított 14 napon belül indoklás nélkül visszaléphet a hiteltől (a már folyósított összeget természetesen vissza kell utalnia).” – emlékeztetett Csongrádi Richárd.

De a biztonságos működés közös felelősség. „Az ügyfeleknek is ügyelniük kell arra, hogy csak megbízható eszközről, naprakész vírusvédelemmel ellátott számítógépről vagy telefonról intézzék pénzügyeiket, és soha ne adják ki belépési adataikat. A bankok rendszeresen figyelmeztetnek az adathalász kísérletekre, és külön oldalakon sorolják a tipikus csalási módszereket, hogy az ügyfelek elkerülhessék a csapdákat” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A banki digitalizáció kulcsa a fejlett informatikai háttérrendszer. 2024-re a legtöbb nagybank már olyan integrált szoftvereket használ, amelyek valós időben lekérik és elemzik az ügyfél adatait a döntéshozatalhoz. Az AI-t bevetik a hitelscoringban, például a feltöltött bankszámlakivonatok automatikus kiértékelésében, illetve a csalások kiszűrésében is. Ugyanakkor a kiberbűnözők is egyre kifinomultabbak: az MNB jelezte, hogy a csalók is kihasználják az új technológiákat, például a mesterséges intelligenciát, elég csak a deepfake videókra vagy az adathalászatra gondolni. Erre válaszul a bankok erősítik a kiberbiztonsági védelmet, például többfaktoros hitelesítéssel, tranzakciófigyelő AI-megoldásokkal és a gyanús tevékenységek azonnali leállításával.

Élenjáró bankok és friss digitális megoldások

Mára az összes nagyobb piaci szereplő fejlesztette digitális hitelplatformját, de ezek közül is kiemelkedik néhány figyelemre méltó megoldás.

K&H Bank: A belga KBC csoporthoz tartozó K&H már 2023-ban úttörő lépést tett egy teljesen papírmentes, online személyi kölcsön bevezetésével. Az új rendszer lényege, hogy a bank saját ügyfelei és a más pénzintézetnél bankoló érdeklődők egyaránt videóazonosítással, elektronikusan intézhetik a kölcsönt. A K&H azonosítási partnerként a Facekom nevű szolgáltatást használja. A jövedelemigazolást is digitalizálták és a folyamat végén elektronikus aláírás következik az EU eIDAS szabályozásának megfelelően. A jóváhagyást követően a pénz szinte azonnal megérkezik az ügyfél számlájára, a tapasztalatok szerint akár 15 percen belül lezajlik a teljes folyamat a kérelem indításától a folyósításig.

OTP Bank: A legnagyobb hazai bankként az OTP is komoly hangsúlyt fektet a digitális hitelügyintézésre. Saját ügyfelei számára az internetbanki vagy mobilbanki felületen szinte éjjel-nappal igényelhető a személyi kölcsön. Az OTP külön kedvezményekkel ösztönzi az online igénylést: aki a netbankon vagy mobilappon adja be a kérelmét, annak elengedi a folyósítási díjat (ez hagyományos igénylésnél a hitelösszeg 0,75%-a).

Gránit Bank: A Gránit Bankot gyakran emlegetik “digitális bankként”, hiszen 2010-es alapítása óta fiókhálózat nélkül, elektronikus csatornákon éri el ügyfeleit. Az idén indult Munkáshitel esetében például a Gránit ösztönző bónuszt is ad: aki szelfis számlanyitással kombinálja a hiteligénylést, összesen 100 ezer Ft jóváírást kaphat.

Cofidis és egyéb hitelintézetek: A magyar piacon több specializált intézmény is működik, amelyek fő profilja a távolról nyújtott hitel. A Cofidis 16 éve van jelen Magyarországon és üzleti modelljének alapja, hogy az ügyfelek bárhonnan, akár 100%-ben online intézhessék a kölcsönt. Az újonnan piacra lépő online hitelközvetítők és fintech startupok, amelyek egy-egy speciális területre (pl. autófinanszírozás, áruvásárlási hitel, BNPL – „vedd meg most, fizesd később” szolgáltatások) kínálnak gyors online megoldásokat. Ezek a kihívók is ösztönzik a nagybankokat, hogy ne maradjanak le a digitális versenyben.

Ügyfélélmény és elégedettség

Egy 2024 végén készült felmérés rámutatott, hogy tízből nyolc magyar ügyfél még igényli a személyes tájékoztatást egy fontos pénzügyi döntés, például hitelfelvétel előtt. Még a fiatalabb korosztályban (30 év alatt) is mindössze 28% mondta azt, hogy elsődlegesen online információkra hagyatkozik. Ez azt jelzi, hogy a bizalom kiépítése időt igényel: sokan szeretik, ha egy banki tanácsadóval is beszélhetnek, mielőtt eladósodnak.

„Éppen ezért a legtöbb helyen vegyes modellben működik az online hitelfelvétel: az ügyfél önállóan töltheti ki a kérelmet, de közben vagy utána könnyen elér egy humán tanácsadót chat-en, telefonon, esetleg videón keresztül, ha kérdése merül fel” – magyarázta a Banknavigator.hu pénzügyi szakértője.

Összességében elmondható, hogy az online hitelfelvétel már nem csak a digitális bennszülötteknek szól. „Minden korosztály kezdi felfedezni az előnyeit, különösen, ha a bank egyszerű és biztonságos felületet nyújt. Az ügyfelek értékelik, hogy kezükbe került az irányítás, és jobban össze tudják hasonlítani a lehetőségeket, így önállóan dönthetnek, mikor mire van szükségük.” – mondta Csongrádi Richárd. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a gyorsaság kétélű fegyver: könnyebb eladósodni, ha pár perc alatt bárki kaphat hitelt, ezért az ügyfelek felelőssége is nagyobb, hogy megfontolják a döntést.

Az adósságfék szabályok minden csatornára egyformán érvényesek, és az MNB is aktívan figyeli, hogy egyetlen szegmensben se alakuljon ki túlhitelezés. 2024-ben a magyar lakosság hitelfelvételi kedve rekordokat döntött. A személyi kölcsönök új kihelyezése havonta soha nem látott összegeket ért el: 2024 októberében például 80,6 milliárd forint értékben kötöttek személyihitel-szerződéseket az ügyfelek, ami történelmi csúcsot jelent.