Alapvető tények elhallgatása mellett valótlanságoktól és csúsztatásoktól hemzseg a Németh Szilárd Fidesz-alelnök „európai rezsikörútjával” és a holdudvar elemzéseivel frissített propaganda.

A GlobalPetrolPrices nevű nemzetközi árösszehasonlító oldal még a magyar közműhatóság által havonta igencsak áttekinthetően közzétett, az Eurostat adatszolgáltatásán alapuló tanulmányának fő állítását sem támasztja alá teljes egészében, miszerint az Európai Unió-szerte hosszú évek óta nálunk lennének a legalacsonyabbak a lakossági energiatarifák. A rezsibiztos és a kormányközeli elemzők következetesen alkalmazott fordulata pedig, miszerint a lakossági energiaárak egész Európában nálunk lennének a legalacsonyabbak, eszerint pláne valótlan.

A KSH által is megbízható forrásként kezelt GlobalPetrolPrices legutóbbi, 2024 szeptemberi adatai szerint az Európai Unión belül a szlovák és a bolgár gázár is alulmúlta a magyarországit. (Mivel azóta az árszerkezetben a mi javunkra érdemi változás nem történt, vélhetőleg a jelenlegi árarányok sem mutatnak jelentős eltérést.) A rezsipropaganda szó szerinti állításának valóságtartalmát megvizsgálva ugyanakkor arra jutunk, hogy a nemzetközi árösszehasonlító oldal szerint a belarusz, az orosz, a török és az ukrán háztartások, de még az Egyesült Királyság lakói is kevesebbet fizetnek a gázért a magyar családoknál.

Eközben az áramért a nemzetközi adatbázis tanúsága szerint 2023-2025 átlagában Európa-szerte a kazah, az orosz, a török, a grúz, az ukrán, a belarusz és a bosznia-hercegovinai háztartások fizettek kevesebbet nálunk. Az Eurostat legutóbbi, vagyis 2024. első félévi adatsorai megerősítik, hogy az EU-ban a magyar lakossági díjak álltak a legalacsonyabban. Az EU-n kívülre kitekintve viszont a török, a grúz, a koszovói, a bosznia-hercegovinai, a montenegrói és az észak-macedón háztartásokra is kisebb áramdíjat szabtak; mindemellett a listán számos európai állam lakossági rezsiadata nem szerepel.

Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos és Fidesz-alelnök március végén indult „európai rezsikörútján” a szlovák, a lengyel, a német, a cseh és az osztrák lakossági számlák helyszíni vizsgálatával állapította meg, hogy azok akár többszörösen is meghaladják a magyarországiakat. Meglehet, ha Varsóból éppenséggel Minszk – netán még tovább, Moszkva – felé veszi az irányt, hovatovább Bécs után éppenséggel a Balkán felé folytatta volna kalandozásait, a körútból egész más kép rajzolódott volna ki.

Azt, hogy mi teszi lehetővé, legalábbis EU-szerte a kétségkívül igen alacsony magyarországi rezsit, a Fidesz-propaganda érdemben nem tárgyalja. Ez ugyanis nem egy szélsőségesen hatékony ellátórendszernek és nem is valamiféle gazdasági „csodának” tudható be, illetve sajnos Magyarország földje sem ontja magából az ingyenes olajat és gázt. Ezzel szemben a valóság, hogy a lakossági gáz jó részét az ellátásért felelős, állami MVM Oroszországtól vásárolja, mégpedig a nyugati tőzsdei ár környékén.

Az orosz gázért az MVM által fizetett díj most köbméterenként 200 forint közelében járhat, ami a lakosság által ugyanezért fizetett tarifa több mint háromszorosa. (Bár 2022-ben az átlagfelhasználás feletti lakossági áram- és gázdíjakat az Orbán-kormány megtöbbszörözte, az MVM és az illetékes energiaügyi tárca azóta tett nyilatkozatai szerint a nagyobb fogyasztású családok zöme ezután igényeit a sávhatár alá húzta. Így viszont az MVM-nek az eleve nem túl népszerű lépés érdemi többletbevételt nem hoz.) Annak érdekében, hogy az MVM ne menjen tönkre, a kabinet 2022 óta „rezsivédelmi szolgáltatás” jogcímén korábbi számításaink szerint ez év februárjáig összesen 2437 milliárd forint közpénzt fizetett ki a cégnek. Ennek forrásául tavalyig a költségvetés „rezsivédelmi alapja” szolgált, amit részint egyes ágazatok „extraadójából”, másrészt pedig a büdzsé többi bevételéből, összességében tehát adófizetői pénzekből töltöttek fel. Mindezt az MVM saját beszámolói is megerősítik, amelyek szerint 2022 közepétől a tavalyi év első feléig e célra összesen 2 ezermilliárdot kaptak. Az MVM-nek utalt összeg egyébként épp a napokban billent át a 2,5 ezer milliárdon: a kormány friss, április 10-i rendelete ugyanis a második negyedévi „rezsivédelmi szolgáltatásra” összesen 105 milliárd forintot utal ki, amiből az első 67 milliárdot már meg is kapta a szolgáltató. A rezsirendszer az MVM-nek olyannyira nem ártott meg, hogy annak kezdete óta több százmilliárdos nyereségeket jelent.

Szakértők szerint az alacsony magyarországi lakossági rezsi „titka” emellett az EU-szerte a legmagasabbak közé tartozó vállalati energiadíjakban is rejtezik. Bár kutatásaink azt nem igazolták vissza, hogy a kirívóan versenyképtelen magyarországi céges energiaárakból közvetlenül a lakossági díjak alacsonyan tartását fedeznék, számos más tételt – így például a távhőárak támogatását – a kabinet ebből állja.

Azt pedig, hogy állami támogatás nélkül mennyit fizetne a magyar lakosság, azért nem érdemes megbecsülni, mert a lakossági közműszámlák rezsibokszának megtévesztő tájékoztatása gyanújával Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető által kezdeményezett perek során az MVM – maga mögött tudva a kormánypropaganda teljes körű támogatását – világossá tette, hogy „piaci áron” a gázért köbméterenként 1020, az áramért pedig kilowattóránként 268,9 forintot kérne. Ez a jelenlegi, rezsicsökkentett lakossági árakat 14-, illetve negyvenszeresen, a piaciakét pedig hatszorosan haladja meg; ekkora áramár a jelenlegi legmagasabb, brüsszeli díjat kétszeresen haladná meg és a gázét is csak a mostani uniós csúcstartó, Stockholm múlná felül.