Az Orbán-kormány év elején osztogat, ezenkívül mindennel szűkmarkúan bánik a jövő évi költségvetésben.

A tervezetből sem a gazdasági, sem a társadalmi irányok nem látszanak, kivéve azt, hogy választást kell nyerni – olvasható a Népszava elemzésében.

A 2026-os pénzügyi terv hűen tükrözi a kormány szándékait, politikai céljait, ami jelen esetben a 2026-os választások megnyerése. Az ehhez szükséges osztogatásokat – szja-kedvezmények növelése, anyák szja-mentessége, fegyverpénz kifizetése, pedagógus- és köztisztviselői béremelések – beépítették a költségvetésbe, ám ezen túl nem körvonalazható határozott gazdasági és társadalompolitikai elképzelés – olvasható a lap értékelésében.

A KSH adatai szerint 2025 első negyedévében 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, emiatt akad olyan elemző, aki szerint az idén már az 1 százalékos növekedés eléréséhez is kisebb szerencse kell.

A kabinet viszont jövőre már 4,1 százalékos GDP-bővülést vizionál, ehhez lőtte be a bevételi számokat, a kiadásokat és a hiányt. Könnyen belátható: ha idén és jövőre is kisebb lesz a gazdasági növekedés, úgy nem teljesíthető sem a hiánycél, sem a tervezett állam­adósság-csökkentés, hiszen nem jönnek a bevételek.

Ennek fényében az talán nem is meglepő, hogyjövőre semmilyen új beruházás, reform nem indul, de még az erre irányuló előkészítések nyomait sem látni a számok mögött.

Így, ha a lakossági osztogatások nem adnak lendületet a gyarapodásnak, akkor más nem is igen teszi meg ezt. A kormányzati beruházási kiadások szinte lenullázódtak, leszámítva az útfelújításokat és néhány futó programot.

Csupán néhány nagyobb fejlesztéssel számol a kormány. Ezek között van a 44,5 milliárd forintból folytatódó Budapest–kelebiai vasút építése kínai hitelből, amely esetében a kínai és magyar kivitelezők (Mészáros Lőrinc érdekeltségei) képtelenek megbirkózni a vasúti biztosítóberendezések tervezésével, elkülönítettek még 95 milliárdot a gyakorlatilag felfüggesztett Paks 2-es beruházásra, kap 23 milliárdot a mogyoródi Forma-1-es pálya reno­válása, s 20 milliárdot a budai vár felújítására, és néhány falusi templom is megszé­pülhet. Ezenfe­lül alig 78 milliárdot különítettek el egyéb beruházásokra, vagyis állami fejlesztési oldalról nem kap érdemi impulzust a magyar gazdaság. Emiatt, illetve a romló külső körülmények miatt meglehetősen kockázatos mind az idei, mind a jövő évi büdzsé.

Jól jelzi a pénztelenséget, hogy az egészségügy beruházásaira országosan mindössze 7 milliárd forintot különítettek el, ez a pénz egyetlen szakrendelő felújítására is nehezen elegendő.

A lap szerint a kockázatokat látva azt lehet leszűrni a beterjesztett költségvetési tervből, hogy nagy szerencséje lesz az országnak, ha az új kormány megalakulásáig, vagyis 2026 júniusáig komoly gazdasági sokk nélkül megússza az év eleji osztogatásokat.

Nagyon valószínűnek tetszik, hogy bárki is kerül hatalomra, a büdzsét újra kell írnia.

Ez még akkor is igaz, ha az év elejei osztogatásokat leszámítva egyébként az látható, hogy a költségvetés megpróbál szigorítani. Az összes kiadás 2,2 százalékkal növekszik, ami a kormány által várt 3,6 százalékos inflációhoz képest reál­értéken is 1,4 százalékos csökkenést jelent, vagyis kevesebbet költ az állam, mint az idén. Talán jobban jelzi a kiigazítás mértékét, ha a GDP-arányos számokat nézzük.

E szerint az idén a GDP 44,7 százalékát költi el a kormány, jövőre viszont ez a bruttó hazai termék 42 százaléka lesz – persze ehhez arra lenne szükség, hogy teljesüljenek a költségvetés GDP-álmai.

A legnagyobbat olyan területeken igyekszik a kormány spórolni, ami nem fáj a lakosságnak; ilyen az államadósság-kezelés, valamint a környezetvédelem, a gazdasági támogatások, a sport és bürokrácia, vagyis az állami működés.

További részletek a Népszavában.