Minden idők második legrosszabb áprilisát zárta az államháztartás központi alrendszere a 376,4 milliárd forintos hiánnyal, ezzel pedig az első négy hónap 2930,5 milliárdos deficitje az elmúlt évek legrosszabbja.

Az éves hiánycélnak már a 70,9 százaléka jött össze április végére, ez az idei egyenleg a tavaly első négyhavi hiányánál 12,8 százalékkal, forintban számolva 333 milliárddal több.

Ezt a gyászos állapotot azonban az első közléskor, két héttel ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium próbálta sikerjelentésként eladni, kiemelve, hogy mennyire jól alakultak a bevételek. És valóban.

Nagyon ritkán látni olyan állapotot, hogy a költségvetés bevételi oldala pontosan ott tart, ahol időarányosan tartania kellene. Vagyis április végéig a tervezett bevételek pontosan 33,3 százaléka folyt be az államkasszába. Az pedig kifejezetten örvendetes lehet a tárcát vezető Nagy Márton számára, hogy a tavaly még annyira kritizált fogyasztás, ebből kiindulva pedig az áfabevételek úgy folynak be, ahogy kellenek. Sőt április végére kicsit már túl is teljesült az időarányos bevétel, 23,4 milliárddal több érkezett be.

A bevételi oldal egyetlen ponton problémás: az uniós bevételek hiánya ugyanis nagyon meglátszódik. Ezen az előirányzaton az időarányos 33,3 százalék helyett 6,7 százalék folyt be április végéig, ez 150,7 milliárd forintot jelent. Csak áprilisban 13,8 milliárd forintot utalt Brüsszel Magyarország számára.

Ahol viszont komoly gondok vannak, az a kiadási oldal. Itt ugyanis több olyan előirányzat is van, ahol jelentősen túlköltekezett a kormány, mint azt amúgy időarányosan lehetett volna. A problémát elviekben észlelte az NGM is, hiszen két hete Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta egy interjúban:

„az idei évben sor került egy jelentős zárolásra (…) Ezzel együtt megemeltük az idei hiánycélt is, de fontos látni, hogy ez még mindig jelentős csökkenést jelent a tavalyi költségvetési hiányhoz képest.