Ukrajna megsegítése érdekében Brüsszel eltökélte, hogy az orosz gázcsap és olajszállítás elzárásával tönkreteszi a magyar és európai családokat – indokolta Orbán Viktor Facebook-videójában az általa szombatra összehívott „rendkívüli gazdas&a

Ez szerinte 800 milliárd forintos többletkiadást jelent Magyarországnak, amely összeg akkora, mint amennyivel évente a rezsicsökkentés keretében támogatják a magyar családokat – fűzte hozzá. Ha ez bekövetkezne, az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne, amit „szeptembertől látni fognak a saját számláikon”. Ezt csak úgy tudják elkerülni, ha Brüsszelben az uniós döntést a magyar kormány megakadályozza – szögezte le, közönségét ezúton is voks2025-ös szavazásra buzdítva. A számok tekintetében a május eleji uniós döntés óta kormánykörökben látványos nagyotmondási verseny bontakozott ki: a „veszteséget” kezdeti „számításaik” még 600 milliárd forintra tették, de pénteki rádiós nyilatkozatában a kormányfő már négyszeres gázáremelkedéssel riogatott.

A miniszterelnök hetek óta csiszolt, mégis sodró érveléséből ugyanakkor semmi sem igaz. Az eszmefuttatásból voltaképp egy fenyegetés szűrhető le: az Európai Unióra és Ukrajnára mutogatva az Orbán-kabinet elérkezettnek látja az időt a lakossági rezsi saját hatáskörű emelésére.

Pedig Orbán Viktor a 2013-14-es „rezsicsökkentés” óta több száz alkalommal meg ígérte, hogy amíg ők kormányoznak, maradnak a véglegesített közműdíjak. A rezsiügy tálalása láthatólag a propagandagépezet egyik fő feladata. Évtizedekig ismételgették azt is, hogy a „baloldal” kétszeresére emelte az áram és háromszorosára a gáz árát. (Bár akkor a lakossági rezsi leginkább a nemzetközi olajárakat követte, 2018-as, máig érvényes számításaink szerint a Fidesz rezsicsökkentett gázárai a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kabinetek átlagszintje kétszeresére rúgnak.) Most mégis Orbán Viktor ígér hasonlót.

A kormányfő a magyar-orosz gázszerződés négy évvel ezelőtti aláírásakor kétségkívül igyekezett azt a 11 éve beállított rezsihez kapcsolni. „A megállapodás lehetővé teszi a lakossági rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését” - fogalmazott, 24 nappal az Ukrajna elleni orosz támadás előtt pedig azzal hízelkedett Putyinnak, hogy „ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”. Lapunk rendszeres számításai ezt az összefüggést egyértelműen cáfolják. A külkereskedelmi statisztikák szerint orosz tarifánk a földrész többi gázügyletéhez hasonlóan a holland tőzsdét követi. Arról parázs szakmai vita dúl, hogy orosz árunk ezt meghaladja-e, illetve a magyar kereskedők fizikailag vehetnek-e az orosznál olcsóbb gázt. Független szakértők és számításaink szerint egyaránt igen. De 2022 augusztusában az átlag feletti lakossági fogyasztás áramárának kétszeresére, gázdíjának pedig több mint hétszeresére emelésével végül a Fidesz-KDNP is beismerte a tőzsdefüggőséget. Igaz, az ezt kísérő propagandahadjárat okként még véletlenül sem a gáz eladóját, vagyis Moszkvát, hanem Brüsszel „szankciós politikáját” hibáztatta, itt sem említve a szankciók alanyát; "amúgy" az EU a gázbehozatalt nem is szankcionálja. A drágulásért a nyilvánvaló főfelelős Putyin helyett az uniós zöldítést és persze "a spekulánsokat" okolták.

Az átlagfogyasztás feletti, úgynevezett „lakossági piaci árak” bevezetésével kapcsolatos, kezdeti ijedelem idővel alábbhagyott: a kormány és az illetékes MVM beszámolói szerint az érintett ügyfelek jó része az átlag alá szorította fogyasztását, így ma már csak a háztartások néhány százaléka fizet emelt díjat. Ez a jelenség tankönyvszerűen igazolja azokat a szakértőket, akik a rezsiemelést az észszerű, hatékony energiafelhasználás ösztönzőjeként üdvözlik. Bár a Fidesz-kormány ezt a gondolatmenetet liberális mételyként elveti – a miniszterelnök a választási kampányban az energiatakarékosság híveit mondhatni leanyázta - és a valós tőzsdei árak 2023 eleje óta a "lakossági piac díjak" töredékére estek, ígéretük ellenére eszük ágában sincs a megemelt díjak eltörlése. Ennek kapcsán 2014 óta a díjak változatlanságát, „kiszámíthatóságát” ismételgetik. A "lakossági piaci" áramdíj egyébként sosem volt megalapozott, hisz a lakossági áramot az MVM nem a tőzsdén és nem piaci áron, hanem a tulajdonában álló Paksi Atomerőműtől veszi, a kilowattóránként 50-100 forint között hullámzó tőzsdék közepette hosszú évek óta 11-14 forintért.

Orbán Viktor beállításával szemben tehát a rezsicsökkentésnek semmi köze az orosz gázbeszerzéshez.

Ezzel szemben a valóság, hogy az unió-szerte kétségkívül rekord alacsony lakossági áram- és gázárakat 2022 óta a „rezsivédelmi alap” biztosítja. Az MVM innen kapja meg a rezsicsökkentett – kisrészt az átlagfogyasztás feletti – tarifákból származó, szerény bevételei és az orosz gáz tényleges, magas vételára közötti különbséget. (A trükkös lakossági áramár szinte nem is igényel állami támogatást.) De a gázelszámolás se sokkal átláthatóbb: míg az MVM az árrobbanást hozó 2022 végén 516 milliárd forint támogatást kapott, az 2023-ban a visszaeső tőzsdei (beszerzési) árak ellenére ezermilliárdra ugrott és e soron még tavaly is 762 milliárd költségvetési pénzt kaptak. Az MVM 2022 és 2024 között 2,3 ezermilliárd forint, a tőzsdei ívet lazán követő rezsitámogatásban részesült. Ez nem hogy megmentette őket, de a csoport azóta megtáltosodott és évi több mint háromszázmilliárdos osztalékokat fizetnek az állami tulajdonosnak. És ha még hozzávesszük, hogy a kormány ez idő alatt "rezsivédelmi" célokra ennek kétszeresét, közel 5 ezermilliárd forintot költött el, a kép csak még kuszábbá válik.

Egy viszont biztos, amit Orbán Viktor sem győzött nyomatékosítani: eddig nem létezett olyan ok, ami miatt a kormány ne utalta volna a költségvetésből a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges összeget. A kormányfő 2022-2023-ban külön hangsúlyozta, hogy 2022-ben az országos energiakiadások 4 ezer milliárd forintos ugrását is fedezték, ami a most oly fenyegető 800 milliárd ötszöröse. Igaz, azt soha nem említették, hogy ez a summa mind Putyinnál kötött ki: a vétkes egyedül az unió „szankciós politikája” lehetett. A kormány 2023-ban hivatalosan is 2,4 ezermilliárdot költött rezsivédelemre, amit Orbán Viktor hang nélkül megoldott. Pontosabban megoldatta pénzügyminisztereivel – Varga Mihállyal, illetve újólag Nagy Mártonnal –, akik kritikátlan hűségük jeleként a hiánynövelő rezsirendszert a költségvetés fő pillérjeként emlegették. 2022 óta a forrást az olyan „gonosz” multikra, mint az energiaiparra, a repülési- vagy gyógyszercégekre kivetett „extraprofit-adók” biztosították volna, ám a kifizetések mintegy fele így is "egyéb" (adófizetői) forrásokat igényelt.