A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy az Európai Bizottság javasolja a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését, de a Bizottság a Portfolio megkeresésére egyértelműsítette:

nem az eljárás lezárásáról, hanem a korlátozó intézkedések átmeneti szüneteltetésről van szó.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken közleményt adott ki, amely szerint az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) függessze fel a Magyarországgal szemben tavaly ősszel megindított túlzottdeficit-eljárást (EDP). Azt állítják, hogy Brüsszelben úgy ítélik meg, hogy hazánk – a megnövekedett védelmi kiadások ellenére – hatékony lépéseket tett a költségvetési hiány csökkentése érdekében.

A Portfolio megkeresésére azonban az Európai Bizottság szóvivői szolgálata jelezte:

pontosításra van szükség, ugyanis jelenleg pusztán arról van szó, hogy Magyarország jó úton halad a hiány csökkentésében, és ezért nem szükséges az eljárás további szigorítása, az függőben marad.

A túlzottdeficit-eljárásokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szabályozza. Az eljárás elindításához a Tanácsnak hivatalosan meg kell állapítania a túlzott hiány tényét (126. cikk 6. bekezdés), és ajánlásokat kell megfogalmaznia a korrekcióra (126. cikk 7. bekezdés). Ezután a Bizottság értékeli, hogy az érintett tagállam végrehajtotta-e az ajánlott lépéseket.

Amennyiben a tagállam együttműködik és érdemi korrekciót hajt végre, az eljárást függőben tartják (put in abeyance), de nem zárják le: a tagállam folyamatos megfigyelés alatt marad, amíg a hiány 3 százalék alá nem csökken.

Az eljárás bármikor újraaktiválható, ha a vállalt költségvetési céloktól eltér.

Lényegében ebben a fázisban volt eddig is Magyarország, retorziós intézkedéseket nem vártak el, azonban megkövetelték, hogy a kormány készítsen egy középtávú fiskális strukturális tervet, amelyben a megugrott költségvetési hiány és államadósság csökkentésére vállal egy pályát. Erről februárban állapodott meg a kormány is az uniós végrehajtó testület.

A Bizottság megállapítása szerint Magyarország 2025-re tervezett nettó kiadásnövekedése ugyan túllépi a korrekciós pálya felső korlátjaként vállalt 4,2 százalékot, azonban a védelmi kiadásokra tekintettel ez a túllépés a NEC (National Escape Clause – nemzeti menekülési záradék) által biztosított mozgástéren belül marad. Ez a jogi lehetőség az új költségvetési keretrendszer alapján került bevezetésre, lehetővé teszi, hogy a tagállamok 2025 és 2028 között a GDP 1,5%-áig terjedő többletkiadást eszközöljenek védelemre anélkül, hogy ezzel megsértenék a fiskális fegyelmet.

A számítás alapja azonban a 2021-es katonai ráfordításait jelenti, az ahhoz képesti GDP-ráfordítási arány szerint számolják ki, hogy mekkora mozgásteret kap a védelmi kiadások fokozásával egy tagállam. A szerdán kiadott, az Európai Bizottság által összeállított 2025-ös országjelentés alapján ez Magyarország esetében 0,9 százaléknyi plusz fiskális mozgásteret jelent, amit nem vesznek a hiányszabályok megsértésének.

A Bizottság szóvivője ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni:

az eljárás jelenleg nem szűnik meg, és annak végleges lezárásáról most nincs is szó. csupán arról van szó, hogy az EDP egyelőre nem halad tovább a szankciós szakasz felé, mivel a jelenlegi költségvetési pálya – különösen a védelemi kiadások figyelembevételével – megfelel az elvárásoknak.