Már 417 millió euró (mintegy 167 milliárd forint) bírságot levontak az 565 millió eurós (226 milliárd forintos) eddigi büntetésből, amiért uniós jogot sért a magyar menekültügyi törvény - tudta meg a Népszava az Európai Bizottságtól.

Pont ma egy éve nem hajlandó végrehajtani a bíróság jogerős ítéletét a magyar kormány, a büntetést az érkező EU-s támogatásokból vonják le, és bár a kormány perelné a bíróságot, de nem világos, ez egyáltalán hogyan lenne lehetséges.

2024 június 13-án született jogerős ítélet az Európai Unió Bíróságán, mert ugyan a bíróság már 2020 decemberében kimondta, hogy a magyar menekültügyi szabályok ellentétesek az uniós joggal, ám a kormány évekig nem hajtotta végre az ítéletet. A testület fő kifogása a tranzitzónák kialakítása, illetve a menedékkérelem beadásának ellehetetlenítése volt. Tavaly a bíróság Magyarországot 200 millió euró (80 milliárd forint) büntetés kifizetésére ítélte, ami napi egymillió euróval nő, ameddig a kormány végre nem hajtja az ítéletet.

Vagyis egy év elteltével már több, mint 226 milliárd forintnál tart a büntetés, amiből 167 milliárd forintnyi összeget le is vontak. A 200 millió eurós eredeti összeg fölött már 217 milliót behajtott az Európai Bizottság a napi bírságokból.

Az uniós testület kéthavonta küld fizetési felszólítást az aktuális összegekről, legutóbb május 20-án érkezett Budapestre az újabb levél – tájékoztatta a Népszavát az Európai Bizottság. A levonásra csak a felszólítás után 45 nappal kerülhet sor, méghozzá az EU Magyarországnak szánt egyéb uniós támogatásaiból – vagyis a fejlesztési pénzekből - vonják le ezt az összeget.

Szerdán Bakondi György, Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója úgy nyilatkozott, beperlik az Európai Unió Bíróságát a büntetés miatt. Még tavaly decemberben jelent meg a kormányhatározat, hogy a magyar kormány 600 millió forintért fogadna föl egy ügyvédi irodát, hogy a jogi képviseletet ellássa. Egy ilyen fajta perre azonban még sosem került sor, és nem is világos, hogy pontosan milyen módja lenne a pernek. Az Európai Unió Törvényszékén (általában ez jelenti az első fokot) ugyan van lehetősége az EU intézmények ellen keresetet benyújtani, például, ha valakit közvetlenül érint egy jogi aktus, egy hivatal, vagy szerv mulasztása. Ezek a keresetek viszont nem egy jogerős bírósági ítélet átírásáról szólnak, a Bírósággal szemben például munkaügyi esetekben kezdődhetne per.

Ahogy a magyar kormány korábbi nyilatkozatában célzott rá, kártérítést kérnének az EUB-tól. És bár kártérítési kereset is benyújtható a Törvényszékre, az általunk megkérdezett szakértők szerint nem egyértelmű, hogy ez itt mit jelentene. Tavaly szeptemberben Gulyás Gergely azt mondta, hogy az Európai Bizottságtól a határrendészeti költségek megtérítését is igényelni fogják. Eddig nem kaptunk információt, hogy ez megtörtént-e valamilyen formában. Ha ezzel kapcsolatban kérnének kártérítést, az viszont nem lenne közvetlenül kapcsolatban a bírósági ítélettel - magyarázta a Népszavának egy német EU-jogi szakértő.

Az eddigi nyilatkozatok szinte semmilyen konkrétumot nem tartalmaznak arra, hogy milyen jogi alapon és melyik bíróságon próbálják perelni az Európai Unió Bíróságát.

Az uniós jog alapján erre nem látszik, hogyan lenne lehetőség - mondta a Népszavának Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa.