Semjén Zsolt nyújtotta be a törvénymódosítást, amely a határidőt május 13-ig tolja ki.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előbb benyújtotta a törvénymódosítást, majd ő maga kezdeményezte Kövér László házelnöknél az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását október 7-ére, hogy javaslatát időben megtárgyalhassák. Az ülésnap 11 órakor kezdődik. Megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Tóth István (MSZP) és Örvendi László (Fidesz) volt országgyűlési képviselőkről, majd napirend előtti felszólalások következnek.

A háborús veszélyhelyzet november 14-én lejárt volna, sokadik meghosszabbítását a kormány ezúttal is azzal indokolja, hogy az orosz–ukrán háború miatt továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának, vagyis a rendeleti kormányzásnak a lehetőségét. A hosszabbításokat előterjesztő Semjén Zsolt módosítása szerint a fideszes többségű Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján ezúttal arra hatalmazná fel az Orbán-kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa. Az indoklás szerint az Alaptörvény tizenötödik módosításának 2026. január 1-jén hatályba lépő 8. cikke módosítja a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait.

Január 1-je után az Orbán-kormány csak akkor adhat ki törvényt felfüggesztő, törvényi rendelkezéstől eltérő rendeletet, ha erre az Országgyűlés megfelelő többséggel felhatalmazza. A javaslat elfogadásával a kormány a háborús veszélyhelyzet megszűnéséig egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, eltérhet törvényi rendelkezésektől eltérjen. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény alapján ezt a felhatalmazást általános jelleggel állapítja meg a törvénymódosítás.

A fideszes többségű parlament jóváhagyása után tehát a kormány úgy fordulhat rá a jövő évi választásra, hogy május közepéig folytatódhat a rendeleti kormányzás. Orbán Viktor még a 2022-es kampány idején jelentette be, hogy a háború miatt stratégiai nyugalom kell, majd, miután esküt tett, a kormány egy Facebookon közétett videóban háborús veszélyhelyzetet hirdetett, miután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé tette ezt.

A választás kiírásáról Sulyok Tamás köztársasági elnök dönt, de Orbán Viktor arra számít, hogy az április 12-én lesz. Az mindenesetre biztos, hogy a szavazást és a kampányt is beárnyékolja majd a háborús veszélyhelyzet.

Gulyás Gergely szerint a háborús veszélyhelyzetnek semmilyen hatása nem lesz a jövő évi választásokra. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a fideszes Harcosok órája című online műsorban úgy fogalmazott: a kormánynak számtalan lehetősége lett volna a veszélyhelyzet meghosszabbítására, de abban maradtak, hogy rendes parlamenti eljárási rend mellett tárgyalja meg azt az Országgyűlés.

Korábban Magyar Péter azt ígérte: ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a háborús veszélyhelyzetet, mert az valójában arról szól, hogy miként lehet könnyebben ellopni az állami vagyont, rendeletekkel felülírni törvényeket, jogszabályokat, végletekig egyszemélyes irányításúvá tenni az országot.