Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a bankadót és a költségvetési hiánycélt. A döntést a vártnál gyengébb gazdasági növekedéssel és a gazdaságot támogató intézkedésekkel indokolta - írta meg a Világgazdas

A kormány sem idén, sem jövőre nem csökkenti a költségvetési hiányt, ehelyett a költségvetés stabilitása érdekében megemeli a bankadót - jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy korábban három célt tűzött ki: a hiány évenkénti csökkentését, az államadósság fenntartható mozgását és az EDP-eljárásnak való megfelelést. A tervek módosítását részben azzal indokolta, hogy a gazdaság idén csak 0,5 százalékkal, jövőre pedig 3,1 százalékkal növekszik.

A költségvetési hiányt a korábbi 4,1 százalékos terv helyett 5 százalékra emeli a kormány, és jövőre is ezen a szinten tartaná. A pénzforgalmi hiány az eddigi 4774 milliárdról 5055 milliárd forintra, 2026-ban pedig 5445 milliárd forintra növekszik. A magasabb finanszírozási igény miatt 2026 elején devizakötvény-kibocsátásra lesz szükség.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb növekedés nem a fogyasztási oldalon, hanem a vállalatoknál jelentkezik, amelyek profitrátája az utóbbi időben jelentősen csökkent. A miniszter bejelentette azt is, hogy 2026-ban a nyugdíjasok a 14. havi nyugdíjból egyheti összeget kapnak meg. Szerinte ezek az intézkedések jelentős eredménynek számítanak a jelenlegi, növekedés nélküli gazdasági környezetben.

Az államadósság a tervek szerint nem módosul, jövőre és azt követően is 73,5 százalékos marad a GDP arányában. Nagy Márton nem tart attól, hogy a hitelminősítők negatívan értékelnék a döntést, mivel például a Moody?s eddig is 5 százalékos költségvetési hiányt prognosztizált.

A hiánycél betartása érdekében a kormány két intézkedést vezet be: egyrészt zárolja a 190 milliárd forintos általános tartalékot, másrészt jelentősen megemeli a bankadót. A miniszter szerint a bankok jövedelmezősége kiemelkedően magas, tőkearányos megtérülésük 18-19 százalékos, az adózás utáni eredményük várhatóan meghaladja az 1500 milliárd forintot.

A bankadó kulcsai a következőképpen változnak: a 20 milliárd forintot meg nem haladó rész esetében a jelenlegi 7 százalék helyett 10 százalék lesz, a 20 milliárd forint feletti résznél pedig a 18 százalék helyett 30 százalékra emelkedik. Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlási lehetőség 50 százalékról 30 százalékra csökken.

Nagy Márton kiemelte, hogy a magyar bankszektor tőkearányos megtérülése nemzetközileg is kiemelkedő, csak Ciprus és Litvánia előzi meg. A bankadó emelésével kapcsolatban rámutatott az ideológiai különbségre a Fidesz és a Tisza Párt között, mivel utóbbi kivezetné a bankadót, míg a kormány éppen megduplázza azt.