Alaotra-tavi bambuszmaki (Hapalemur alaotrensis) s

A szegedi állatkertben a nemzetközi fajmegmentési program keretében nevelik a madagaszkári félmajomfajt. Az Angliából származó nõstény július 23-án hozta világra utódját. A szülõk nyugalma érdekében a gondozók eltakarták a makik kifutóját, de most, hogy a kölyök megerõsödött, már a látogatók is megfigyelhetik az ideje nagy részét anyja hátán csimpaszkodva töltõ utódot - tájékoztatott Veprik Róbert igazgató. A madagaszkári félmajmok valamennyi faja veszélyeztetett, még ha különbözõ mértékben is. Közülük az Alaotra-tavi bambuszmaki a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik: míg 1994-ben még 11 ezer egyedre, addig 2002-ben már csak 2500 egyedre becsülték egyedszámát a vadonban, és feltételezések szerint azóta is rohamosan fogynak a populációi. A legnagyobb problémát az élõhely csökkenése jelenti, vagyis az otthont adó mocsaras területek lecsapolása, a rizsföldek terjeszkedése. Ez a félmajom vizes élõhelyen, mocsarakban él, ritka kivételként a félmajmok körében. Bár közeli rokonai után a bambuszmaki elnevezést kapta, alapvetõen papirusznádasokban érzi otthon magát, és ez a növény jelenti természetes körülmények között a fõ táplálékát. A Szegedi Vadasparkban a makik gondosan elkészített gyümölcssalátából lakmározhatnak, amely az idénynek megfelelõ finomságokat tartalmaz: augusztus végén például szilvát és koktélparadicsomot.

A 900-1600 grammos, 34 centiméteres testhosszú bambuszmakik kisebb létszámú csapatokban élnek, ahol ugyan a kifejlett hímek feladata a terület védelme, az igazi vezetõk a nõstények. A nõstény 135-140 napos vemhesség után többnyire egy kicsinyt, ritkán ikreket hoz világra. A kölyköt három hónapos koráig hordja az anyja, de elõfordul, hogy az apja is átveszi õt egy idõre. A fiatalok két-három évesen válnak ivaréretté. A bambuszmakik a természetben 10-12 évig, állatkertben akár 23 évig is élhetnek.